Kínában a jóslás a régmúlttól kezdve napjainkig igen nagy jelentőséggel bír.
A jóslásra vonatkozó legkorábbi emlékek Kína területéről már a feltárt neolit kori kultúrákból is ismert volt, de bizonyíthatóan a kínai jóslás első emlékei a Shan-Yin-dinasztia idejéről, az i. e. II. évezred közepéről származnak.
Ekkor a jósló szertartások lényege az volt, hogy egy külön kidolgozott és nagyon bonyolult rítus révén a jós az istenségtől, mindenekelőtt Shangdi-tól választ várt azokra a kérdésekre, amelyek a törzsbelieket állandóan foglalkoztatták (pl. időjárás, háború kimenetele, vadászat eredményessége, termés minősége stb.). A szertartáshoz egy állat, rendszerint valamilyen patás (bárány, szarvas) lapockacsontját vagy egy teknős hasi páncélját használták.
A jós szigorúan előírt rendben több mélyedést készített a csonton, majd rá karcolta az istenhez vagy az ősökhöz intézett kérdést. A kérdést általában úgy fogalmazták meg, hogy egyértelmű választ lehessen rá adni (igent vagy nemet).
Ezt követően egy felmelegített bronzrudacskával kiégettek a csonton vagy páncélon előzőleg elkészített mélyedéseket, majd a túloldalon keletkezett repedésekből a jós, vagy maga a fejedelem értelmezte a jóslatot. Az eredményt a kérdés mellet rögzítették. Ezeket hívjuk ma jósló csontoknak, amelyek egyben a kínai írás első emlékei is.
A lapockacsont-jóslás tudományos neve: scapulomantia.
A Zhou-kor idején is jelentős szerepe volt a jóslásnak. Ekkor már a teknőspáncél mellett a cickafark (Achillea millefolium) is megjelenik a jós eszközök között.
Az ókori Kínában széles körben elterjedt volt az álomfejtés (álom). Idővel a jóslás gyakorlata tökéletesedett, a jósok újabb és újabb eszközöket, csillagjóslási (asztrológia) táblákat alkalmaztak.
Az ókorban jelent meg a nagy karriert befutott földjóslás (fengshui) vagy geomantia is, művelői gondosan kidolgozták annak elméletét, hogy hol és mikor, kinek és milyen földeken szabad vagy kell házat, templomot, síremléket vagy őrtornyot építenie.
Szabályozták ezenkívül az építmények méreteit, formáját, magasságát, az ablakok és ajtók irányát, sőt az építkezés megkezdésének napját is.
Az ókorba nyúlnak vissza a gyökerei az arcvonásokból történő jóslásnak (xiang) is, a fiziognómiának.
A jóslás legrégibb és legjelentősebb szakkönyve a Változások Könyve (Yijing), amely a yin és yang erők váltakozásának felhasználásból építette ki rendszerét, és a trigrammokból álló hatvannégy jósjel az élet szinte minden dolgára vonatkozóan tanáccsal szolgál.
A csillagokból történő jóslás Kínában mindvégig a legfontosabb jóslás egyikének számított. A taoisták (taoizmus) óriási anyagot halmoztak fel a csillagászat és az asztrológia tekintetében, rendszerezték azokat és csillagászati térképeket, csillagkatalógusokat, horoszkópokat stb. készítettek.
Sok-sok jóskönyv, csillagászati naptár, mágikus és jóspraktikákról írott kézikönyv fontos eszköz lett a hivatásos taoista jósok, jövendőmondók és ráolvasok kezében. A taoistáknál a jóslás szorosan összefonódott a mágiával.
A jóslás éppúgy mindig áthatotta a nép mindennapi életét a születéstől a halálig, mint az uralkodó közvetlen környezetéét. Emellett mindig, mindenben (természeti jelenségek, váratlan események stb.) képesek voltak jó és rossz előjeleket felfedezni, amely kihatással van életükre, sorsukra.
Irodalom: L. Sz. Vasziljev, Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában.
Én azt vallom, és nem fogok hazudni ebben sem, mint az élet többi területén sem, pedig nagyon sokan ezt a foglalkozást, hol anyagi előbbre jutásért, hol pedig valami komikumba viszik már át. Ha reálisan próbáljuk megérteni, hogyan működik a jóslás, és az, aki ezt a szakmát űzi is, sokszor még Ő saját maga sem érti, hogy a dolgok miért és hogyan lehetséges, hogy működnek. Ez is, mint minden az életben több tényezőből tevődik össze egyszer, aki jósoltat és, másodszor akihez fordulnak, maga a jós. Én nagyon nem szeretem ezt a szót, hogy jós, inkább mindig azt mondom az ügyfeleimnek, hogy üzenetet közvetítek.
Vagyok Én, mint üzenet közvetítő: aki érzi az embereket, vannak megérzéseim, intuícióm, és tudom a kártyák jelentését.
Vannak az ügyfelek, emberek: akik épp felkeresnek bármilyen kérdésükkel, de érző, gondolkodó lények, kisugárzással és érzésekkel. És beengednek a tudatukba, érzéseikbe, gondolatvilágukban, amit nekünk kell megfejteni általuk.
És van a kártya, mint segédeszköz, amivel üzenetet közvetítünk mások számára. A kártyára azért van szükségünk, hogy egyrészről az ügyfeleket meggyőzzük, hogy valóban jósok vagyunk, mert erre van igényük sajna a látszat, másik részről pedig erre tudjuk rávetíteni a jósoltatót és olvasni a lapjaiban. A kártyának van egy alap jelentése, de minden embernél más és mást jelenthet, mert nem az a lényeg, hogy a kártya jelentése mi, hanem, hogy akinek jósolunk, arra rá tudjuk vetíteni a szimbólumokat a lapokról.
Akárhonnan is nézem a jóslást, szerintem nagyon kemény pszichológia a fele a többi megérzés, intuíció, testbeszéd, és a kártyák jelentése személyre szabottan.
Minden emberben, aki eljön hozzám benne, van a múltja, jelene és természeten a jövője! De múlt nélkül nincs jelen se jövő, és ezért lepődöm meg, amikor mások nem néznek múltat személyes jóslásnál, mert ahhoz, hogy aki velünk szemben ül, és megnézzük, mit kínál fel neki a jövő, ahhoz nagyon is kell a múlt, hogy mi történt, milyen személyiség. A múlt döntései befolyásolják a jelen döntéseinket, és a jelen döntéseink a jövőnket, vagy is így kerek az életünk.
A jóslás által mások tudatalattiját befolyásoljuk és beleavatkozunk az életükbe, még ha Ők azt hiszik, hogy nem, de pedig elég mélyen és keményen! Itt következik be az önmegvalósítás, amikor hallunk valamit és ez által nem tudatosan, de úgy cselekszünk, hogy azok a dolgok bekövetkezzenek. Egy példa, hogy mire gondolok? Ha meg vagyunk győződve, hogy párunk sose csal meg, de mondjuk a legjobb barátunk napokon, heteken keresztül rágja a fülünket, és nem hallunk mást, mint hogy megcsal, akkor előbb-utóbb kialakul a féltékenység, és gyanakodni kezdünk, pedig semmi alapja a dolognak! Mi emberek sajnos így működünk! Ezért is szokták azt mondani, hogy önbételesítő jóslás! És nem mindegy, hogy kinek, hogyan és mennyit közlünk a folyamat alatt, mert emberek élte függ sokszor a jósoktól, emberek élte változhat meg jó vagy akár rossz irányba Tőlünk!
A jóslásra manapság nagy szükségük van az embereknek, mert nincs mibe kapaszkodniuk, nincs aki, segítsen eligazodni a világ és belső zűrzavarukba, és természetesen a létbizonytalanság is hatással van arra, hogy egyre több ember fordul jóshoz. Ez valahol nagyon is hit kérdése, hogy az ember miben tud és akar hinni. Mert nagyon sok ember nincs tisztában önmagával sem a helyzetével, és erre próbálnak megoldást keresni. Ezért szeretem a tarot jóslást, mert nem csak a jövőt mutatja meg az embereknek, hanem az az ember kap egy önismeretet és szembesítést magáról is, igaz észrevettem, hogy sokan nincsenek felkészülve arra, hogy a kártya szembesítse önmagával, és talán ez a legnehezebb rész az egészben. Ha ezen Én nem jutok túl annál a személynél, aki hozzám fordul, akkor általában befejezem, mert nem látom értelmét, hogy tovább folytassam, mert nem készült fel arra, hogy saját dolgaival szembesüljön.
Vallom, hogy a jóslásnak mindig magáról az emberről kell, hogy szóljon, és akkor jó egy jóslás, ha azt az ember jó irányba tudja felhasználni saját életében és saját magára! És azt is vallom, hogy életünk nem egy előre megírt forgatókönyv alapján zajlik, hanem mi magunk irányítjuk és alakítjuk úgy, hogy az számunkra legyen jó. Vagy is a kártya és a jós csak egy útirányt, lehetőséget kínál minden embernek, de hogy ezek megvalósuljanak nekünk embereknek, kell tenni ennek érdekében!
Vagyok Én, mint üzenet közvetítő: aki érzi az embereket, vannak megérzéseim, intuícióm, és tudom a kártyák jelentését.
Vannak az ügyfelek, emberek: akik épp felkeresnek bármilyen kérdésükkel, de érző, gondolkodó lények, kisugárzással és érzésekkel. És beengednek a tudatukba, érzéseikbe, gondolatvilágukban, amit nekünk kell megfejteni általuk.
És van a kártya, mint segédeszköz, amivel üzenetet közvetítünk mások számára. A kártyára azért van szükségünk, hogy egyrészről az ügyfeleket meggyőzzük, hogy valóban jósok vagyunk, mert erre van igényük sajna a látszat, másik részről pedig erre tudjuk rávetíteni a jósoltatót és olvasni a lapjaiban. A kártyának van egy alap jelentése, de minden embernél más és mást jelenthet, mert nem az a lényeg, hogy a kártya jelentése mi, hanem, hogy akinek jósolunk, arra rá tudjuk vetíteni a szimbólumokat a lapokról.
Akárhonnan is nézem a jóslást, szerintem nagyon kemény pszichológia a fele a többi megérzés, intuíció, testbeszéd, és a kártyák jelentése személyre szabottan.
Minden emberben, aki eljön hozzám benne, van a múltja, jelene és természeten a jövője! De múlt nélkül nincs jelen se jövő, és ezért lepődöm meg, amikor mások nem néznek múltat személyes jóslásnál, mert ahhoz, hogy aki velünk szemben ül, és megnézzük, mit kínál fel neki a jövő, ahhoz nagyon is kell a múlt, hogy mi történt, milyen személyiség. A múlt döntései befolyásolják a jelen döntéseinket, és a jelen döntéseink a jövőnket, vagy is így kerek az életünk.
A jóslás által mások tudatalattiját befolyásoljuk és beleavatkozunk az életükbe, még ha Ők azt hiszik, hogy nem, de pedig elég mélyen és keményen! Itt következik be az önmegvalósítás, amikor hallunk valamit és ez által nem tudatosan, de úgy cselekszünk, hogy azok a dolgok bekövetkezzenek. Egy példa, hogy mire gondolok? Ha meg vagyunk győződve, hogy párunk sose csal meg, de mondjuk a legjobb barátunk napokon, heteken keresztül rágja a fülünket, és nem hallunk mást, mint hogy megcsal, akkor előbb-utóbb kialakul a féltékenység, és gyanakodni kezdünk, pedig semmi alapja a dolognak! Mi emberek sajnos így működünk! Ezért is szokták azt mondani, hogy önbételesítő jóslás! És nem mindegy, hogy kinek, hogyan és mennyit közlünk a folyamat alatt, mert emberek élte függ sokszor a jósoktól, emberek élte változhat meg jó vagy akár rossz irányba Tőlünk!
A jóslásra manapság nagy szükségük van az embereknek, mert nincs mibe kapaszkodniuk, nincs aki, segítsen eligazodni a világ és belső zűrzavarukba, és természetesen a létbizonytalanság is hatással van arra, hogy egyre több ember fordul jóshoz. Ez valahol nagyon is hit kérdése, hogy az ember miben tud és akar hinni. Mert nagyon sok ember nincs tisztában önmagával sem a helyzetével, és erre próbálnak megoldást keresni. Ezért szeretem a tarot jóslást, mert nem csak a jövőt mutatja meg az embereknek, hanem az az ember kap egy önismeretet és szembesítést magáról is, igaz észrevettem, hogy sokan nincsenek felkészülve arra, hogy a kártya szembesítse önmagával, és talán ez a legnehezebb rész az egészben. Ha ezen Én nem jutok túl annál a személynél, aki hozzám fordul, akkor általában befejezem, mert nem látom értelmét, hogy tovább folytassam, mert nem készült fel arra, hogy saját dolgaival szembesüljön.
Vallom, hogy a jóslásnak mindig magáról az emberről kell, hogy szóljon, és akkor jó egy jóslás, ha azt az ember jó irányba tudja felhasználni saját életében és saját magára! És azt is vallom, hogy életünk nem egy előre megírt forgatókönyv alapján zajlik, hanem mi magunk irányítjuk és alakítjuk úgy, hogy az számunkra legyen jó. Vagy is a kártya és a jós csak egy útirányt, lehetőséget kínál minden embernek, de hogy ezek megvalósuljanak nekünk embereknek, kell tenni ennek érdekében!
{fastsocialshare}
